Elég zsúfolt napokat élünk kis családommal. Tulajdonképpen reggel öttől fent vagyok általában hajnali 1-ig. Nem igazán vagyok kipihent mostanában. Sűrítettünk a pszichológus járatokon, illetve, már más pszichológushoz megyünk, mert az előző más munkahelyre került. Ez az új hölgy másabb, őszintén szólva, másként próbál A.-hoz közelebb férkőzni, mint az előző. Jobban is sikerül neki, mert ő már az első foglalkozáson elérte, hogy játszani kezdjen. Ahhoz még mindig ragaszkodik, hogy én is bent legyek (mármint A.), de legalább már hajlandó leszállni az ölemből és szépen főzőcskézik, épít, legózik, mikor mihez van kedve. Közben a pszichológus kérdezgeti, én pedig igyekszem minél kevésbé beleszólni, inkább csak fülelek. Ma magától kezdett el A. az oviról beszélni, így Nadi rögtön lecsapott a témára, mint egy vércse. Megfigyeltem, hogy a lényeges kérdéseket mindig nagyon mellékesen teszi fel, mintha egyáltalán nem is lenne fontos, csak pont eszébe jut valami, ami abban a pillanatban érdekli. Megkérte, hogy meséljen az óvónőkről. A. tologatta a kis tányérkákat és csak később válaszolt, mintha jól megrágta volna, mit is akar mondani. Vejonikát szejeted, közölte. (Sokszor még rosszul használja a ragokat.) Megmondod, hogy hívják a másik óvó nénit? Csak nézett maga elé, aztán: ó, hát azt én máj nem tudom. Megfigyeltem már, hogy nem hajlandó a nevét sem kimondani. Nadi nem hagyta annyiban, gondolom, igyekezett minél több információt kicsikarni, ha már végre alkalma nyílt rá. A. tovább rakosgatta a tányérokat: nem szejeted....nem bánik jól vejed.:( Ettől világosabban nem mondhatta volna meg szegénykém.:( Össze is szorult a szívem rögtön. Tovább nem volt hajlandó erről beszélni, aztán a pszichológus sem erőltette tovább. Így tehát bebizonyosodott a gyanúm, hogy az egyik óvónővel van a legnagyobb gond. Biztos vagyok abban, hogy fizikailag nem bántotta, de arról is meg vagyok győződve, hogy rákiabálhatott, esetleg csúnyán beszélt vele (és itt nem a ronda szavakra gondolok, hanem a stílusra). Végül arra jutottunk, hogy a pszichológus kifejezetten javasolja a csoportváltást, sőt, ő egyenesen óvodaváltást emlegetett első körben, de aztán átbeszélve arra lyukadtunk ki, hogy ez is elég lesz. Így jövő héten megkeresem a vezető óvónőt és elindítom az egész folyamatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése